Aki nem elmélkedik, olyan, mint aki soha nem néz tükörbe, tehát nem teszi rendbe magát, mielőtt elmenne otthonról, hiszen nem is tudja, hogy piszkos lett. Az az ember, aki elmélkedik és gondolatát Isten felé fordítja, lelkének tükréhez, megpróbálja felismerni hibáit, kijavítani azokat. Uralkodik ösztönein és helyreállítja lelkiismeretét.
