Szeptember 30.
Sohasem fordult meg a fejemben semmiféle bosszú gondolata: imádkoztam a rágalmazókért és imádkozom. Volt olykor, amikor azt mondtam az Úrnak: "Uram, ha megtérésükhöz szükséges egy kis ostorozás, add csak meg nekik, hogy üdvözüljenek!"
Szeptember 29.
Ne gondoljátok, hogy ellopjátok az időmet, mert akkor használjuk legjobban az időt, ha egy másik lélek megszentelésére fordítjuk. Nem tudom hogyan megköszönni a Mennyei Atya kegyelmét, amikor lelkeket küld hozzám, akiknek valahogyan segíthetek.
Szeptember 28.
Cselekedd a jót, bárhol is vagy, hogy mindenki azt mondhassa: "Ez Krisztus gyermeke".
Viseld a kínokat, betegségeket, fájdalmakat Isten szeretetéért és a szegény bűnösök megtéréséért. Védd meg a gyengét, vigasztald meg, aki sír!
Szeptember 27.
Ne vesződj túl sokat azzal, hogy meggyógyítsd a szíved, mert az aggodalmaskodástól még jobban megbetegszel. Ne erőlködj túlzottan, hogy legyőzd kísértéseidet, mert azok ettől az erőszaktól csak még jobban megerősödnek. Vesd meg azokat és ne kösd magad hozzájuk!
Szeptember 25.
Örülne Isten, ha szegény teremtményei jó útra térnének és valóban visszatérnének Hozzá.
Mindent meg kell tennünk ezekért a lényekért az anyai szív melegével, mert Jézus azt tanította, hogy jobban örülnek a mennyben egy bűnös megtérésének, mint kilencvenkilenc állhatatosságának.
A Megváltónak ez a példázata igazi erősítést ad sok-sok boldogtalan léleknek, akik vétkeztek, de azután belátták hibájukat, és vissza akarnak térni Jézushoz.
Szeptember 24.
Egy dolgot nem tudok semmi módon elviselni: ha magamnak kell szemrehányást tennem, mindig kész vagyok erre, de más esetében látni ezt, nem, ezt nem viselhetem el. Látni egy másikat megalázva, megszégyenítve, ez számomra elviselhetetlen.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)