- Ameddig él benned a félelem, nem követsz el bűnt.
- Igen Atyám, de nagyon szenvedek.
- Az ember szenved, de bíznia kell; előttünk az istenfélelem és Júdás kétségbeesése.
A túlzott félelemben elvész a szeretet, a túlzott bizakodástól viszont nem ismerjük fel az elhárítandó veszélyeket és nem félünk azoktól.
A bizalomnak és félelemnek együtt kell haladnia, kéz a kézben, mint két testvér. Így kell mindig cselekednünk, és ha túlzott félelem fog el bennünket, fussunk a bizalom oltalmába; de ha a bizakodás nőtt túl naggyá bennünk, nem árt akkor egy kis istenfélelem, mert a szeretet a szeretett lény felé törekszik, de vak, nem lát. A szentfélelem világosítja meg.
